Beltane az nnep õsi kelta neve, az r-kelta "Bealtaine" vagy a skt kelta "Bealtuinn." anglicizlt vltozata. Mindegyik egyarnt Bel tzt jelenti. Bel (Beli, Belinus) a kelta fnyisten. A kzel-keleti Baal istenre vezetik vissza eredett.
Beltane eredetileg kelta vagy druida tûzfesztivl volt, amit az Istennõ s a Szarvas istensg egyeslsnek megnneplsre celebrltak, a termkenysg dicsõtsre. Az õsidõkben juhokat ldoztak fel tûzben, a termkenysgrt. Walesben Creiddyladhoz kapcsoldott az nnep, s gyakran Mjus Kirlynõjnek hvtk.
Beltane az ifj Isten frfiv serdlsnek nnepe. Ekkor szeret bele az Istennõbe, s szerelmk beteljesl a mezõkn, virgos rteken. Az Istennõben megfogan az Istensg. Az Õ termkenysgnek, megtermkenylsnek nnepe ez.
A virgok s a zld lombok az Istennõt jelkpezik, maga a mjusfa az Istensget. Beltane jelenti az leterõ, a szenvedly visszatrst, s a vgy beteljeslst.
Az nnep szimblumai
Mjusfa
Eredetileg fallikus szimblum. Fõleg legnyek lltottk a kiszemelt lenyoknak. Sikeresebb lenyzk udvarban tbb ft is lltottak. Akinek az udvarban egyetlen mjusfa se kerlt, az elhagyatottnak, rvnak rezhette magt. Az egyes fafajtknak is megvolt a sajtos jelentse. Sznes kendõkkel, szalagokkal dsztettk fl, ezek egyrtelmû nõszimblumok. Mshol enni-s innivalkkal dsztettk, s a legnyeknek kellett lehozni. Krltncoltk. Egyb npszoksok: A hzakat zld lombokkal kestik fel. Ms npszoksok: jszverseny (v. Robin Hood, Ivanhoe), lakoma, zene, tnc, tivornya. A lenyok megmosakodtak a Beltane-hajnali harmatban, hogy szpek s fiatalok maradjanak.
Az egyik legszebb szoks: a falu vagy vros fiataljai kimennek a mezõre, erdõbe prilis 30.-n jflkor, virgokat szedtek, azt hazavittk, s azzal kestettk magukat, otthonaikat. Minden egyes hznl meglltak, lakomztak, ettek-ittak, jl reztk magukat.
Az nnep hagyomnyos sznei: a piros s a fehr, valamint a zld lombok. A hz vdelmre virgszirmokat hintettek szt, majd sszesprtk egy sarokba, s a hz kr hordtk.
A rmaiak Floralia nnepe szoros sszefggst mutat a mjus elsejei pogny npszoksokkal. Hrom napig tart, orgiasztikus jellegû mulatozs volt a lnyege. Termszetesen termkenysgvarzsls volt minden ilyen fesztivl rtelme. A keresztny egyhz kt vrtannak, szent Flpnek s szent Jakabnak adta e napot, m a pogny eredet ezesetben is vitathatatlan. Manapsg is megmaradt a nap vidm, mulatozs jellege, az emberek kivonulnak a szabadba, mjusft lltanak, krltncoljk. Wicca s pogny krkben is rmnnep, tele vidmsggal, alkalmi ntzssal, j idõtltssel. me, egy May Day-dal a Jethro Tulltl: (1977, "Songs from the Wood")
"For the May Day is the great day,
Sung along the old straight track.
And those who ancient lines did ley
Will heed this song that calls them back."
st
Az Istennõt jelkpezi - a nõisg lnyegt, minden vgy vgsõ cljt, a mjusfa mlt prjt. Pogny npszoks szerint akik tugorjk a tzet (melyet stben gyjtottak vagy szabadon) - azoknak teljesl a kvnsguk, s boldogok lesznek.
Az nnep telei, italai
piros gymlcsk, zldsaltk, vrsbor, ros, puncs, nagy, kerek zablepny vagy rpastemny. Tejtermkek, srga virgszirmokkal dsztett puding, vanliafagyi.
Illat
tmjn, orgona, rzsa
Gyertya
sttzld
Kvek
smaragd, narancssznû karneol, zafr, rzsakvarc.
Az nnep hagyomnyos mestersgei: a szvs, fons - s minden olyan tevkenysg, melynek lnyege abban ll, hogy kt klnbzõ szubsztancibl ltrejn egy j, harmadik minõsg, Beltane szellemben. |